Havas Boldogasszony ünnepe eredetileg a Szűzanya római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének - Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore - fölszentelési évfordulója. A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a Santa Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullattak a hívek közé. Ez abból a legendából táplálkozik, miszerint egy gyermektelen, dúsgazdag jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült. Ez a legenda azután a Mária-ünnep már említett „havi" nevét is ihlette.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a mezőfényi kápolna titulusa Havas Boldogasszony. Búcsújára az ünnep napján, 5-én este fél nyolc órától kerül sor Ft. Luczás Lóránd szaniszlói plébános szentbeszédével.
Urunk színeváltozásának ünnepe a Tábor-hegyi megdicsőülésre irányítja tekintetünket, amikor Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és külön fölvitte őket egy magas hegyre. Ekkor színében elváltozott előttük, ruhái fényesek lettek, ragyogó fehérek, mint a hó. A hegyen megjelent nekik Illés és Mózes akik Jézussal kezdtek beszélgetést. Péter a csoda hatására azt kérte Jézustól, hadd maradjanak ott: ,,Mester, jó nekünk itt lenni! Csinálunk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!" (Lk 9,33). Erre felhő szállt alá, beborította őket, és a felhőből szózat hallatszott: ,,Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok" (Lk 9,35). Mire körülnéztek, már senki mást nem láttak a közelükben, csak Jézust.
Urunk színeváltozása a szatmárudvari és a sándorhomoki templomok titulusa. Szatmárudvariban augusztus 4-én, vasárnap ünnepel a közösség. A búcsúmise tizenkét órától kezdődik, és Barta Barnabás diakónus mond szentbeszédet. A sándorhomoki búcsúmisét az ünnep napján, augusztus 6-án, kedden, tizenegy órától tartják, Ft. Solomayer Sándor, a szatmárnémeti Szent János apostol és evangélista közösség plébánosa szentbeszédével.
Szent Dónát ünnepét augusztus 7-én ünnepli az egyház. Donát ókeresztény püspök - egyes források szerint katona - volt, aki a közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. A legenda szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. Kis idő múlva a kehelydarabok összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásnak tulajdonítják. Éppen ezért Szent Donáthoz különösen az elemei károk ellen fohászkodnak - villámcsapás, jégeső. Kultusza a Rajnai borvidéken a legerőteljesebb. Szent Donát szobrát főként a szabadban, utak mentén emelték, máskor sokalakos Mária-oszlopokon, Szentháromság-emlékeken szerepel.
A Szatmári Egyházmegyében az erdődhegyi és a Túrterebes kishegyi kápolnák titulusa Szent Dónát. Ennek megfelelően, Erdődhegyen augusztus 11-én, vasárnap délelőtt tizenegy órától lesz az ünnepi szentmise, Túrterebes kishegyen pedig ugyanazon a napon, tizenkét órától, - ez utóbbi helyen - Ft. Teffenhart István józsefházi plébános szentbeszédével.